Vastagbélrák – a második legveszélyesebb gyilkos

A vastagbélrák a bélfal belsejéből, a nyálkahártyából kiinduló rosszindulatú daganat. Az esetek 75-80% százalékában a mintegy 150-160 centiméter hosszú vastagbél utolsó, 60 centiméteres szakaszában alakul ki. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái szerint a daganatos betegségek közül a vastagbélrák követeli a második legtöbb halálos áldozatot a tüdő-és a légzőszervek tumoros megbetegedése után. Évente mintegy 1,8 millió embert diagnosztizálnak ezzel a betegséggel.

Romániában évente nagyjából 8700 új esetet regisztrálnak, ami a harmadik legtöbb a tüdő és légzésszervi daganatok, illetve a melldaganatok mögött.

A vastagbélrák tünetei

A vastagbélrák legfontosabb tünet együttese a széklethez köthető. Amennyiben a végbél vérzése miatt a széklet véres, esetleg elszíneződik, vagy elvékonyodik, az vastagbélrákra utalhat. Mint ahogy erre utalhat a hasmenés és a székrekedés és ezek váltakozása, valamint a vérszegénység, a hirtelen fogyás, az étvágytalanság is. A hasüregi fájások, görcsök, a gyakori felfúvódottság érzete is utalhat erre a betegségre.

A vastagbélrák okai

A genetikai okok mellett a vastagbélrák legfontosabb kiváltói közé sorolják a szakemberek a magas zsírszintet, a mértéktelen alkohol és vörös hús bevitelt, az elhízást, a dohányzást, a mozgáshiányt, de krónikus gyulladás is okozhat vastagbélrákot.

Amennyiben korai szakaszban felismerik a betegséget, akkor az szinte teljes mértékben gyógyítható.

A betegség felismerése

Szűrővizsgálatként a székletmintában keressük a szabad szemmel nem látható kis mennyiségű (ún. okkult) vért. Felmerülő gyanú esetén a vastagbélrákot laborvizsgálatok és az endoszkóppal történő vastagbél-tükrözés révén lehet felismerni.  A „Hatékony szűrési és prevenciós programok fejlesztése és tesztelése ROHU-450” projekt keretein belül a legmodernebb videoendoszkópiával szerelték fel a gasztroenterrológiai szakrendelőt.