Kire veszélyes leginkább a prosztatarák?

Világszerte évente 1,3 millió férfinál diagnosztizálnak prosztatarákot, ami évente 220.000 halálesetért felelős. Ez a második leggyakoribb daganatos megbetegedés globális szinten a férfiak körében a tüdőrák után. A romániai adatok sem sokkal derűsebbek, a statisztikák szerint évente kétezer férfi esik áldozatul a prosztataráknak. Ami a harmadik legtöbb a tüdő- és kolorektális rák (a vastag-és a végbélbélrák gyűjtőneve) mögött.

Fokozottan veszélyeztetettek az 50. életévüket betöltött férfiak, akik körében akár a 10%-ot is elérheti a prosztatarákban szenvedők aránya.

A prosztatarák okai

Mint a többi rákos megbetegedésnél, egyértelmű kiváltó okot a prosztatarák esetében sem nevezhetünk meg. A hormonális és a genetikai okok mellett életmódi tényezők, például a túlságosan zsíros étrend is a kiváltók tényezők között lehet.

A prosztatarák tünetei

A prosztatarák kezdetben meglehetősen tünetszegény, mert korai fázisában nincsenek észrevehető jelei. Később viszont vizelési nehézségek jelentkeznek: a gyanútlan beteg a sűrű inger ellenére sem tud teljesen üríteni. Ez gyakran fertőzésekhez vezet.

Később aztán a beteg azzal szembesül, hogy véres a vizelete, az ondója, de gyakoriak a deréktáji fájdalmai is. Áttétként csontrák is előfordulhat, amit csontfájdalom, kóros csonttörés jelezhet. Mindezek persze az olyan általános daganatos tünetek mellett, mint a gyengeség, a hirtelen fogyás, a vérszegénység.

Gyógyítás, kezelés

Korai felismerés esetén jól gyógyítható a prosztatarák. Éppen ezért az 50 év fölötti férfiaknak ajánlott évi rendszerességgel szűrésen részt venni.  A program keretében vérből ún. PSA-meghatározást (prosztata specifikus antigén) végeznek, ennek emelkedett szintje ugyanis tünetmentes esetben is szakorvosi vizsgálat elkezdését teszi indokolttá. Az urológiai vizsgálat tisztázza, hogy a PSA-emelkedés hátterében rosszindulatú elváltozás vagy már kórok (pl. gyulladás) áll.